Egy pár hónappal azután, miután Porto Rico megérkezett a tenyészetünkbe, egyik barátnőm megkért, hogy mutassam meg neki a macskáimat. Rico ott ült a kifutóban egy farönkön és amikor látta, hogy közeledünk, felállt, nyújtózott egyet, majd szép komótosan elindult felénk. Barátnőm felkiáltott:

……. (inkább nem idézem szó szerint 🤣 ) Fanni, ez nem is igazi macska!

Ennél nagyobb dicséretet nem is kaphattam volna, hiszen pont arra törekszem, hogy macskáim ne „csak” úgy nézzenek ki, mint egy foltos házimacska, hanem minél jobban hasonlítsanak egy fán lakó erdei vadmacskához, mint amilyen az ázsiai leopárdmacska is.

A bengáli macska egy viszonylag fiatal fajta, és sokan sokféleképpen képzelik el, hogy milyennek kellene lennie. Vannak tenyésztők, akik elsősorban azon dolgoznak, hogy minél látványosabb, nagy rozettás macskákat „állítsanak elő”. Ezzel sajnos háttérbe szorult a bengáli macska „esszenciája”, elveszett a vadállat küllem.

Ha gondolatban levesszük a macskáról az amúgy gyönyörű mintázatot és a színt, és csak a macska kontúrját nézzük, mi jut róla először eszünkbe? Egy házimacska vagy egy kis vadmacska, aki éppen most lépett ki a dzsungelből? Ha az utóbbi, akkor egy igazán típusos bengáli macskát látunk.

A „vad típusú” bengáli macska küllemre a lehető legjobban hasonlít az ázsiai leopárdmacskához.

Az ázsiai leopárdmacska teste hosszú és nagyon izmos, nyaka erőteljes, vállai, lapockái jól fejlettek, lábai – különösen a hátsók – erőteljesek, a mancsok nagyok, a fej a test méretéhez képest viszonylag kicsi, a has világos. A farok vastag és közepes hosszúságú, alacsonyan hordott, a vége lekerekített.

A nagyrészt éjszakai életmódnak köszönhetően a szemek nagyok, kifejezőek, viszonylag közel helyezkednek el az orrhoz.

A fülek alacsonyan illesztettek, széles alapúak, közepes vagy kisméretűek, végük lekerekített.

Az orrnyereg széles, a bajuszpárnák kiemelkedőek, az orr puffadt, az áll erőteljes, a profil egyenes vagy enyhén homorú.

Most, hogy gondolatban megvan a „vadmacskánk” kontúrja,

adjuk hozzá a mintázatot és a színt!

Egyes tenyésztők dolgoznak azon, hogy a bengáli macska hasa fehér legyen, de ez egy nagyon nehéz munka. Sok cica születik világos hassal, de az nagyon ritka, hogy a felnőtt bengáli hasa teljes egészében fehér maradjon.

A TICA fajtastandardban ugyan nem számít hibának, mégis azok a tenyésztők, akik a „vad típusú” bengálit részesítik előnyben, arra törekednek, hogy a macskán ne legyen bordacsík (rib bar) és a hátán se legyen összefüggő csík.

Az már csak hab a tortán, ha a macska homlokán található M betűt sikerül megtörni és a külső széle hangsúlyosabb lesz.

Én mindig nagyon örülök neki, amikor a saját macskáinkon felfedezek egy-egy olyan apróságot, amiben hasonlítanak vad őseikre.

Íme néhány példa. 🙂

Fantasztikus pöttyös mancs

Szuper foltos farok

Shogun gyönyörű profilja

Nagy, kifejező cicaszemek,

hófehér kontúrral 🧡

Természetesen nincs tökéletes macska, de a MirrMurr bengáli macska tenyészetben arra törekszünk, hogy tenyészállataink minél több szempontból megfeleljenek a fajtastandard-nek és a „vad típussal” szemben támasztott elvárásoknak.

 (leopárdmacska képek: internet)

bengáli macska

Cappuccino igazi meglepetés cica volt, mert még csak nem is sejtettük, hogy az apukája, Napoleon hordozza a márvány mintázatot, ezért nem számítottunk arra, hogy Orientale kicsinyei között lesz egy majdnem teljesen fekete cica is! 😳

Persze első látásra beleszerettünk és rögtön tudtuk, hogy itt marad nálunk  a tenyészetben.

Élmény volt nézni, ahogy hétről hétre változott a mintája, a végeredmény pedig egy ragyogó szőrű, gyönyörű márványos bengáli macska lett. 😍

Cappuccino egy nagyon kedves, bújós, simulékony, csendes kis nőstény, a többi macskával szemben is konfliktuskerülő. Még soha egy rossz mozdulata nem volt, ha hozzáérünk, már dorombol, dörgölőzik, sőt, még ringatni is lehet (ami a bengáli macskák között azért elég ritka).

Biztos vagyok benne, hogy hamarosan tökéletes anyuka lesz. 😇

Törzskönyv:

Apja: Sevenheaven Napoleon

rozettás bengáli kandúr

Anyja: Orientale des Griffes de Feu

bengáli macska napozik

Egészség:

FIV, FeLV negatív

HCM negatív (2023)

PRA-b N/N

PKDef N/N

bengáli macska

Ahány nőstény macskánk volt eddig, annyira különbözően nevelték a cicáikat.

Vannak anyák, akik inkább az újszülötteket szeretik és vannak, akik alig várják, hogy lehessen játszani a kicsikkel.

Vannak, akik annyira féltik a cicáikat, hogy az első időszakban szinte el sem hagyják az elletőládát, és vannak, akik a pár órás piciket is magukra hagyják, ha éppen más dolguk akad.

Vannak anyák, akik nagyon gyengéden bánnak a kicsikkel és vannak, akik kevésbé…

Azért abban mindannyian egyformák, hogy odaadóan gondozzák a „gyerekeket”. És abban is, hogy elvárják, legyek ott, amikor világra hozzák őket.

Köszönöm nekik ezt a bizalmat és azt, hogy már nagyon sokszor átélhettem a születés csodáját. 💚

Az alábbiakban összeválogattam kedvenc anyás képeimet, fogadjátok őket szeretettel. 🥰

bengáli macska

A vadonban az ázsiai leopárdmacska egy faodú mélyén vagy sziklaüregben hozza világra kölykeit. Eleinte a picik csak alszanak és szopnak. Ekkor még a foltjaik, bár kissé homályosak, de jól láthatók.

Körülbelül 4 hetes korukban, amikor a kiscicák elkezdik felfedezni a világot, a természet elrejti feltűnő mintájukat, ami a vadonban a túlélés egyik feltétele. A cicák fényes bundája elhalványul és szürkévé válik, hosszabb, fehér végű „védő” szőrszálakat növesztenek. Ez a rejtőszín biztosítja, hogy a cica láthatatlan legyen a föld, az erdős és félsivatagos területek köveinek és növényeinek hátterében, amelyek a leopárdmacska hagyományos élőhelyei. Nagyon fontos, hogy beleolvadjanak a környezetükbe, így kisebb az esély arra, hogy ragadozók táplálékává váljanak. Ezt az időszakot nevezzük „fuzzy”-nak.

Leopárdkölyök bébiszőrben (kép: internet)

Ezt a vadon élő macskafélékre jellemző tulajdonságot a bengáli macskák megőrizték.

A bengáli cicáknál is körülbelül 4 hetes korban kezdődik a „fuzzy” szakasz.

Ilyenkor a cica kontrasztot veszít, bundája tompa színű lesz. Ez a korszak általában a cica 16-20 hetes koráig tart. 

Miután a hosszabb, világosabb fedőszőrök kezdenek eltűnni, még mindig nem látszik teljesen, hogy később milyen lesz a cica.

A bengáli macskák színe egy éves korukig rengeteget változik: a színeik felerősödnek, a kontraszt erősebb lesz, a tisztaság fokozódik, és a rozetták közepe általában világosabbá válik. 

A „fuzzy” szakaszban gyakran nehéz elképzelni, milyen lesz a cica felnőtt korában, egy tapasztalt tenyésztő azonban meg tudja mondani, hogy kik lesznek a legszebbek az alomból. Legtöbbször… 😀

Már nekünk is volt jó néhány cicánk, aki később igazán nagy meglepetést okozott!

Kövessük nyomon egy nálunk született bengáli cica átalakulását! 🙂

Két hetes korukban a cicáknak általában már nyitva van a szemük és lassan felfedezik az „odút”. A rejtőszőr még nem kezdett el nőni rajtuk, ezért szépen látszik a mintájuk.

Körülbelül négy hetes korukban a cicák már egészen elevenkék, kimásznak az „odúból”, kóstolgatják az ennivalót és az alomra is elkezdenek rájárni.

A rejtőszőr kezd kialakulni.

Hat hetes korában a cica teljes „fuzzy”-ban pompázik.

Ez az időszak a tenyésztők réme: néha elég nehéz meggyőzni a leendő gazdikat arról, hogy pár hónap múlva gyönyörű macskájuk lesz… 😅

Hét hetes, és még mindig sehogy sem néz ki… 🧐

Körülbelül tíz hetesen végre kezdenek eltűnni a hosszabb, világosabb fedőszőrök, de még mindig nem látszik teljesen, hogy milyen lesz a cica felnőtt korában.

A cica 12 hetes, és még mindig nem teljesen tiszta a mintája; egy éves koráig  rengeteget fog változni.

Sokszor ebben  a korban már elkerülnek tőlünk a kicsik, így csak a gazdiktól kapott képeken tudjuk tovább követni fejlődésüket.

Miből lesz a cserebogár?

😍

Gazdis képek ugyanarról a cicáról, kb. egy éves korában.

És még pár apróság:

  • Néhány cica mintája nagyon elmosódottá válik, és sehogy sem néz ki ebben az időszakban, más cicák csak egészen kicsit lesznek homályosak.
  • A „fuzzy” szakasz minden cicánál más és más, egyesek korábban vagy később kezdik, mint mások.
  • Ha egy cica feje meleg színű, akkor szinte biztos, hogy később meleg színű lesz, még akkor is, ha a cica teste egyelőre egyáltalán nem barna.
A kis gepárdok rejtőszőrének az álcázáson kívül más célja is van. (kép: internet)

bengáli cicák

2023. április 20.

Megszülettek Shaba (Morci) első kiscicái!

Hárman vannak, mindannyian egészségesek, szépen fejlődnek. Morci az első pillanattól kezdve nagyon vigyáz rájuk. 😇

bengáli cicák

„Tartsd a jószágot természete szerint”

(Kassai Lajos)

Igen, az a kis tündéri szőrgombolyag is, aki éppen édesdeden alszik a pihe-puha takarók között, egy pillanat alatt képes hidegvérű gyilkossá változni!

Nem számít, hogy a macska nagy vagy kicsi, vad vagy szelíd, a vadászat a kedvenc tevékenységük.

bengáli cica halat eszik

Annak idején őseink elsősorban kártevő vadászat céljából háziasították a macskákat, és az évszázadok során semmit nem változott a testfelépítésük: ők a mai napig vérbeli ragadozók maradtak, csak mi hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni.

Minden macskának húst KELL ennie a túléléshez!

A macskafélék családja rendkívüli módon specializálódott a vadászathoz és a húsevéshez. Gyakorlatilag minden egyes testrészük a vadászatra van kitalálva.

  • A macskák hallása és látása kiváló
  • Nesztelenül tudják megközelíteni a zsákmányt
  • Visszahúzható, tűhegyes karmaik vannak
  • Méretükhöz képest rendkívüli erővel rendelkeznek (próbáltál már féreghajtó tablettát beadni egy macskának úgy, hogy nem akarta?😎 )
  • Hústépésre alkalmas fogaikkal és reszelős nyelvükkel az utolsó húsdarabkát is eltávolítják a csontokról
  • Emésztőrendszerük a nyers hús kezelésére specializálódott

A macska emésztőrendszere a nyers húsra specializálódott

A macskák emésztőrendszere rövid, fehérjét és zsírt tartalmazó étrendjük jól emészthető. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a macskák nagyon gyorsan feldolgozzák a táplálékot.

Húst hússal

A macskáknak pl. arachidonsavra van szükségük, amely csak a húsban található meg.

A macskák nem tudnak A-vitamint előállítani növényekből, más állatokból (húsból) kell kapniuk.

A macskáknak taurinra van szükségük, amely a növényekben nincs.

Macskafű

A fű időnkénti rágcsálása hozzáadott rostot és enzimeket biztosít, hogy segítse a macska emésztőrendszerét a csúcsteljesítmény megőrzésében.

Gyümölcs és zöldség

A macskák nem igényelnek gyümölcsöt vagy zöldséget. Valójában a macskák teste nem képes a növényi anyagokat hasznosítható energiává alakítani.

Húst főzve?

A hús főzése lebontja a húsban lévő tápanyagokat, csökkenti a vitaminokat, ásványi anyagokat és aminosavakat. Szinte minden száraz és konzerv állateledel főtt. Hogy pótolják a főzés során elvesztett összetevőket, másokat adnak hozzá, de ezek gyakran növényi eredetűek.

A macskák a húson, belső szerveken és csonton kívül más összetevőkből csekély tápértékhez jutnak. 

És mi a helyzet a folyadékkal?

A nyers táplálék fenntartja a macska optimális hidratáltsági szintjét. A macskáknak nincs nagy szomjúságérzetük, így az alacsony fokú kiszáradás hatásai évekig hatnak a macska szervezetére („dehidratáció macskákban”). A kiszáradás veseelégtelenséghez vezet.

(képek: internet)

bengáli macska

gyönyörű szervál

Leptailurus serval (Serval)

Genetikailag a szervál legközelebbi rokonai az afrikai aranymacska és a karakál.

A szervál szőrzete halványsárga vagy sárgásbarna, oldalain fekete foltokkal. Ezek a foltok a szeplőktől a nagy egyedi foltokig változnak régiótól függően. A nyakon és a vállakon a foltok gyakran csíkokká egyesülnek. A szervál alsó oldala fehéres-sárgás, egyszínű. Fekete színű szerválok főleg Kelet-Afrika hegyvidéki területein fordulnak elő.

A szervál karcsú és viszonylag hosszú lábaival, hosszúkás nyakával kiválóan alkalmas arra, hogy rágcsálókra vadásszon a nagy fűben; hátsó lábai hosszabbak, mint az elsők. Erősen ívelt, visszahúzható karmai vannak. Feje kicsi és finom. Fülei feltűnően nagyok, a fejtetőn helyezkednek el, szorosan egymáshoz simulnak. A szervál farka viszonylag rövid. Szemfogaik jól fejlettek, őrlőfogaik pedig inkább tépésre alkalmasak rágás helyett.

Elterjedés, élőhely

A szervál 34 afrikai országban található meg.

A Földközi-tenger partja mentén Marokkóban, Algériában és Tunéziában előforduló egyetlen populáció (újratelepített) kritikusan veszélyeztetett. Ez a populáció elszigetelt és kicsi, kevesebb, mint 250 kifejlett állattal, ha egyáltalán létezik még.

A szervál a Szaharától délre széles körben elterjedt, de trópusi esőerdőben nem él. Sehol sincs belőle túl sok, kivéve Észak-Tanzániát, ahol meglehetősen gyakori. Egyes országokban ritkaságnak tekintik, Szenegálban például kritikusan veszélyeztetett. Általában nemzeti parkokban és rezervátumokban tartják nyilván, de viszonylag gyakran lehet vele találkozni megfelelő élőhelyen, mivel elég jól képes alkalmazkodni a megváltozott tájhoz, ha elegendő zsákmányt és fedezéket talál.

A szervál különféle gyeptípusokban él, például nádasokban, mocsarakban, füves szavannákban vagy erdőkben. Inkább a nedves élőhelyeket kedveli, és gyakran előfordul folyók mentén vagy part menti élőhelyeken is. Nem fordul elő sivatagi élőhelyeken vagy Közép-Afrika esőerdőiben, de vízi utak mentén és füves foltokon keresztül behatol a sűrű erdőkbe.

Észak-Afrikában a szervál a félsivatagtól a parafa tölgyesekig, a Földközi-tenger partján található meg.

A fajt Etiópiában 3200 méter, Kenyában pedig 3800 méter magasságban figyelték meg.

A szervál képes alkalmazkodni a mezőgazdasági területekhez, ha elegendő zsákmány, takarás és víz áll rendelkezésére. Úgy tűnik, hogy nagyon toleráns a mezőgazdasági fejlődéssel szemben. Még az erdőpusztításból és a gyeppé való átalakításból is profitálhat. A mezőgazdasági területeken nagy sűrűségben jegyezték fel őket, ami a nagyobb ragadozók hiányának, az üldöztetés (orvvadászat, közúti halálozás) hiányának és a rágcsálók bőségének a következménye lehet.

Szervál elterjedési területe

Ökológia és viselkedés

A szervál magányos és territoriális macskafaj. Nagyrészt sötétedéskor és éjszaka aktív, délben pihen. A nőstényekről azonban kiderült, hogy nappali életvitelűek (főleg, amikor kiscicáik vannak), feltehetően azért, hogy elkerüljék a foltos hiénákkal való találkozást. Nagy melegben gyakran pihennek elhagyatott odúkban vagy árnyékos bokrok alatt.

A szerválok térben felosztják az élőhelyet, hogy elkerüljék az afrikai aranymacskákat, és kimutatták, hogy csökkentik a fajok közötti versengést azáltal, hogy kisebb zsákmányfajokra specializálódtak.

A szervál elsősorban hallás alapján találja meg a zsákmányt a magas fűben vagy nádasban. Nagy fülei és kiváló hallása segíti, hogy lokalizálja a prédát, és nagyon hatékonyan vadászik kisemlősökre és madarakra. Jellegzetes nagy ugrást hajt végre és lecsapja a zsákmányállatot, hogy megakadályozza menekülését a sűrű növényzetben. Egyetlen ugrása 1-4 méter hosszú lehet. A kifejlett állatok akár 3 méter magasra is felugranak álló helyzetből.

Az ugrás másik fajtája a függőleges: a madarakat és a rovarokat az első mancsok összecsapásával vagy lefelé irányuló ütéssel kapják el. Ez a jellegzetes vadászati technika lehetővé teszi, hogy a szervál olyan fajokat is zsákmányoljon, amelyek egyébként nem lennének elérhetőek számára.

A szervál lyukakból és hasadékokból is kiássa a prédát.

A szaporodási időszak nem szezonális, de a legtöbb cica a nedves évszakban születik, amikor a zsákmánysűrűség a legmagasabb. A vemhességi időszak 65-75 napig tart. Általában 1-5 cica születik egy alomban. A fiatalok 6-8 hónapos korukban elkezdik önálló életüket.

A szerválok közötti agresszív viselkedés szokatlan és ritka.

Tápláléka

A szervál elsősorban kisemlősökre vadászik, különösen rágcsálókra, előnyben részesíti a mocsári és nílusi patkányokat. A rágcsálók a szervál étrendjének 80-90%-át teszik ki. Ezen kívül még nyulat, madarakat (szövőmadarakat, pintyeket), hüllőket (gyíkokat, kígyókat), békákat, halakat és rovarokat is zsákmányol, de inkább akkor, amikor kevesebb a rágcsáló.

A szervál általában nem vadászik nagyobb zsákmányra. Néha megöli a kisebb antilopfajokat, bóbitás antilopot és fiatal őzet. Időnként bejár az emberi településekre, baromfit öl meg, néha fiatal juhokat vagy kecskéket visz el.

Botswanában megfigyelték, hogy vízi gerincesekre (például nílusi krokodilra és halra) is vadászik.

Főbb veszélyek

A legnagyobb veszély a vizes élőhelyek elvesztése és degradációja, amelyet főként a növekvő urbanizáció és a földhasználat változásai okoznak. A gyepek élőhelyének leromlása a háziállat állomány túllegeltetése következtében a kisemlősök számának csökkenéséhez vezet, ezért negatívan hat a szerválra.

Sok országban még mindig kereskednek szerválbőrökkel; ezeket gyakran „gepárd” vagy „leopárd” szőrmeként jelölik. Nyugat-Afrikában a szerválprémeket főként szertartási vagy gyógyászati célokra használják. A szerválbőrök kereskedelmének mértéke nem ismert, elsősorban belföldi és turisztikai célú. Gyakran előfordul, hogy a szerválra sportolás céljából is vadásznak. A szervál felmászik a fákra, amikor vadászkutyák üldözik, így könnyű célponttá válik. A vízforrások körüli lokalizált eloszlása növelheti a sebezhetőségét is.

A leopárdok, hiénák és oroszlánok megölhetik a fiatal szerválokat, de akár a felnőtteket is.

Afrika-szerte üldözik őket azért, mert időnként rájárnak a baromfira. Ritkán zsákmányolnak pedig háziállatot, de biztos, ami biztos, Dél-Afrikában ezért (is) vadásznak rá.

A szervál jelenléte akár a gazdálkodók számára is előnyös lehet, mivel elsősorban rágcsálókat zsákmányol. Egy szervál akár 4000 rágcsálót is megehet évente!

Természetvédelmi státusza

A szervál a CITES II. függeléke szerint védett, azonban elterjedési területének  nagy részén nem védett, vadászható.

(képek és szöveg: internet)

vadmacskák

bengáli macska szerelem

Shaba kiscicáit 2023. áprilisra várjuk.

szép bengáli kandúr

bengáli macska

Manuel bengáli cicája a franciaágy közepén lakott

Születési idő: 2023. március 10.

Apja: Porto Rico des Griffes de Feu

gyönyörű bengáli kandúr figyel

Anyja: MirrMurr Ramsa

nőstény bengáli macska fekszik

bengáli cica

márványfoltos macska portré

Pardofelis marmorata (Marbled cat)

A márványfoltos macskát egykor a ködfoltos párduc (Neofelis ssp.) közeli rokonának tartották, mivel megjelenésükben hasonlóak: mindkét faj bundáján jellegzetes, szabálytalan foltos mintázat látható. A genetikai elemzések azonban azt mutatják, hogy közelebbi rokonai az ázsiai aranymacska és a borneói vörösmacska.

A márványfoltos macska alapszíne barnásszürke-vörösesbarna. Az oldalán és a hátán nagy, szabálytalan alakú, fekete körvonalú, barnás-vöröses foltok találhatók. A nagy foltok kis sötét foltokká halványodnak a lábakon és a farkon. A láb belső oldala halvány barna színű. A szem belső sarkából két fekete csík húzódik a fejtetőre és a nyakra.

A márványfoltos macska körülbelül akkora súlyú, mint egy nagy házimacska, de karcsúbb és megnyúltabb benyomást kelt. Feje lekerekítettebb, mint a többi macskafélének, pofája széles, fülei lekerekítettek, melyek hátoldalán fehér sávok vannak. Pupillái nagyok és barnák. A farok rendkívül hosszú, majdnem olyan hosszú, mint a teljes fej és testhossz, és nagyon bozontos.  Járás közben a márványfoltos macska vízszintesen kinyújtva tartja a farkát. A lábfej felépítése, a viszonylag rövid lábak és a hosszú farok ennek a kis macskának a fára mászáshoz való alkalmazkodását jelzik.

Elterjedés, élőhely

A márványfoltos macskát vadon először 1994-ben fényképezték le Thaiföldön, amikor a kameracsapda használata terepen egyre elterjedtebbé vált.

A faj állománynagyságát és elterjedését még kevésbé tanulmányozták.

A márványfoltos macska Nepáltól, Bhutántól és Északkelet-Indiától Indokína egyes részeiig megtalálható. Malajziában, valamint Szumátrán és Borneón is előfordul. Indiában a Himalája keleti lábánál él. Bár a faj viszonylag széles földrajzi elterjedésű, elterjedési területe erősen töredezett.

A márványfoltos macska erdőfüggő, és főként nedves és vegyes lombhullató-örökzöld trópusi erdőkhöz kötődik. Előnyben részesíti az őserdőket, kerüli az ember által erősen zavart élőhelyeket. A fajt másodlagos erdőkben, irtott területeken vagy mezőgazdasági ültetvényeken is megfigyelték, egyedeit a tengerszinttől 3000 méteres magasságig rögzítették.

márványfoltos macska elterjedési területe

Ökológia és viselkedés

A márványfoltos macska ökológiája és viselkedése kevéssé ismert. Eredetileg azt gondolták, hogy elsősorban alkonyatkor és éjszaka mozog, azonban a kameracsapdás vizsgálatok azt mutatják, hogy éjjel-nappal aktív faj.

A márványfoltos macska erdőfüggő. Nagyon jól tud fára mászni, fejjel lefelé is le tud jönni a fáról. Habár sokat tartózkodik a fákon, valószínűleg a legtöbb időt a földön tölti.

A márványfoltos macska magányosan él, de már többször is megfigyelték őket párban. Nem ismert, hogy ezek az állatok házaspárt vagy testvérpárt alkotnak-e.

Tápláléka

Még nem végeztek részletes vizsgálatokat arra vonatkozóan, hogy mivel táplálkoznak a márványfoltos macskák.

Feltételezik, hogy madarakat, mókusokat, gyümölcsevő denevéreket, rágcsálókat (például patkányokat és egereket) zsákmányolnak, és feltehetően rovarokkal, halakkal, hüllőkkel (például gyíkokkal) és kétéltűekkel (például békákkal) is táplálkoznak. Számos dokumentált eset is akadt, amikor márványfoltos macskák főemlősöket zsákmányoltak.

A jelentések szerint Szumátrán időnként rájárnak a baromfira.

Főbb veszélyek

A márványfoltos macska számára a fő veszélyforrás az élőhelyek elvesztése. Délkelet-Ázsiában az erdőirtás mértéke nagyon gyors, főként a fakitermelésnek és az emberi települések, a mezőgazdaság, az olajpálma-, a kávé-, a gumi- és egyéb ültetvények céljára történő átalakításnak köszönhetően. Úgy tűnik, hogy a márványfoltos macska érzékeny az emberek által okozott változásokra és zavarásokra. A faj ritkán látható emberi települések közvetlen közelében.

A márványfoltos macskával kevésbé lehet találkozni a vadkereskedelemben, de bundája, húsa és csontjai értékesek. Húsát és bőrét gyógyászati célokra használják.

India bizonyos területein egyes törzsi csoportok is vadásznak rá húsáért és társadalmi-kulturális szertartások céljából.

A válogatás nélküli csapdázás nagy probléma.

Természetvédelmi státusza

Közel veszélyeztetett.

A márványfoltos macska szerepel a CITES I. függelékében.

(képek és szöveg: internet)

Vadmacskák