Ázsiai aranymacska
Catopuma temminckii (Asiatic golden cat)
Az ázsiai aranymacska egy közepes méretű macska, viszonylag hosszú lábakkal. Megjelenésében hasonlít az afrikai aranymacskához, azonban a legújabb genetikai elemzések azt mutatják, hogy legközelebbi rokonai a borneói vörösmacska és a márványfoltos macska.
A faj leggyakoribb szőrszíne az arany- vagy vörösbarna, de lehet sötétbarna vagy akár szürke, és előfordulnak melanisztikus egyedek is köztük. Létezik egy foltos változat, ezt a színváltozatot Kínában és Bhutánban észlelték.
Ennek a macskának a legmeghatározóbb jellemzői a fejen található fehér csíkok. A lekerekített fülek háta fekete, szürke folttal. A mellkas, a has és lábak belső oldala fehér. A hosszú farok végének alsó oldala fehér. A lábak és a farok végei szürkés-feketék.
Elterjedés, élőhely
Az ázsiai aranymacska a Himalája lábától Kínáig és Délkelet-Ázsiáig fordul elő. Ezen kívül Bangladesben, Bhutánban, Kambodzsában, Indiában, Indonéziában, Laoszi Demokratikus Köztársaságban, Malajziában, Mianmarban, Nepálban, Thaiföldön és Vietnamban él. Indiában csak az északkeleti államokban jegyezték fel.
Az ázsiai aranymacska különböző erdős élőhelyeken él, például trópusi és szubtrópusi nedves örökzöld erdőkben, vegyes örökzöld erdőkben és száraz lombhullató erdőkben. Alkalmanként meglátogatja a nyíltabb élőhelyeket, sziklás területeket is.
Az ázsiai aranymacskával gyakran viszonylag nagy magasságban, 3000 m felett lehet találkozni. Bhutánban, a Wangchuck Centennial Nemzeti Park hegyvidéki erdeiben 4282 méter magasan készült róla felvétel.
Ökológia és viselkedés
Keveset tudunk az ázsiai aranymacskák ökológiájáról és viselkedéséről.
Egykor azt gondolták, hogy elsősorban éjszakai, de a legtöbb kamerás csapdával készült fénykép a fajról nappal készült.
Bár az ázsiai aranymacskák jól tudnak mászni, idejük nagy részét a földön töltik, hosszú farkukat a hegyén felgöngyölítve hordják.
Az ázsiai aranymacskák testmérete szexuális dimorfizmust mutat, a hímek (12-16 kg) általában 50-75%-kal nagyobb súlyúak, mint a nőstények (8-10 kg). A szexuális érettséget a nőstények 18-24 hónapos korban, a hímek 2 éves korban érik el.
Az ázsiai aranymacska földön lévő üregekben, sziklák vagy fák alatt hozza világra kicsinyeit. A vemhesség átlagosan 80 napig tart, az átlagos alomméret egy-két cica.
A múltban meglehetősen gyakori volt az európai állatkertekben, bár szaporodási arányuk nem volt különösebben jó. A nőstényeket gyakran megölték párjaik. Világszerte jelenleg kevesebb, mint egy tucat állatkertben látható. Fogságban sokféle hangját és illatjelölési viselkedéstét figyelték meg.
Tápláléka
Az ázsiai aranymacska elsősorban nagy rágcsálókkal táplálkozik (patkányok, pockok, mókusok), de elfogyasztja a kétéltűeket, kis hüllőket (gyíkok, kígyók), rovarokat, madarakat, főemlősöket (pl. álarcos langúr, arany piszeorrú majom, rézuszmajom) és olyan kis patás állatokat is, mint a muntyákszarvas és kancsilok.
Az ázsiai aranymacskák nagyobb állatokat is zsákmányolnak, pl. gorálokat, vaddisznókat, takint és szarvasokat.
Baromfit, házi kecskéket és házi bivaly fiatal borjait is elkapja.
Főbb veszélyek
Az ázsiai aranymacska számára a fő fenyegetés az élőhelyek elvesztése és megváltozása az erdőirtás miatt. A délkelet-ázsiai erdőkben megy végbe a világ leggyorsabb regionális erdőirtása az olajpálma-, kávé-, akác- és gumiültetvények terjeszkedésének köszönhetően.
Az ázsiai aranymacskát a hagyományos gyógyászatban használt bundája és csontjai, valamint egyes területeken csemegeként számon tartott húsa miatt vadásszák is. Egyes régiókban az emberek úgy vélik, hogy az ázsiai aranymacskahús fogyasztása növeli az erőt és az életerőt. A faj orvvadászata számos területen növekszik. A helyiek követik az ázsiai aranymacskák nyomait és csapdákat állítanak fel, vagy vadászkutyákat használnak a macskák felkutatására és sarokba szorítására.
Az ázsiai aranymacskát az állatállomány elpusztításának megtorlásaként is megölik. Szumátrai falvakban végzett tanulmány kimutatta, hogy az ázsiai aranymacska időnként baromfit zsákmányol, és emiatt gyakran üldözik. A jelentések szerint az ázsiai aranymacska nagyobb állatokat is elkap, például juhokat, kecskéket, bivalyborjakat és más patás állatokat, ami konfliktusokhoz vezet.
Természetvédelmi státusza
Közel veszélyeztetett.
Az ázsiai aranymacska a CITES I. függelékében szerepel, és elterjedési területének nagy részén teljes mértékben védett, állománya csökken.
(képek és szöveg: internet)