Afrikai aranymacska

Caracal aurata (African golden cat)

Az afrikai aranymacska a karakál és a szervál legközelebbi rokona. Két alfaja van:

C. a. aurata Kelet- és Közép-Afrikában a Kongó folyóig

C. a. celidogaster a Kongó folyótól nyugatra, Nyugat-Afrikában.

Az afrikai aranymacska egy közepes méretű, kompakt testalkatú macska, viszonylag rövid lábakkal. Feje a testéhez képest kicsi, fülei lekerekítettek és bojtosak.

Színe jelentősen eltérhet régiónként. Lehet vörösesbarna vagy szürkés, és lehet foltos vagy egyszínű. Az afrikai aranymacska torka, mellkasa és alsó oldala fehér, a hason általában nagy, sötét foltok vannak. Szeme körül és a pofáján fehér foltok láthatók.

A Kongó folyótól keletre élő aranymacskák főként egyszínűek, míg Nyugat-Afrikában inkább foltosak.

Annak ellenére, hogy az afrikai aranymacska nagyon hasonlít az ázsiai aranymacskához, nem állnak szoros rokonságban egymással. A hasonlóság valószínű okának a két faj konvergens evolúcióját tekintik, mivel hasonló élőhelyen fordulnak elő. Afrika és Ázsia között 20 millió éve nem volt közvetlen erdőkapcsolat.

Elterjedés, élőhely

Az afrikai aranymacska vadon csak nagyon ritkán látható. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy nedves erdei élőhelyen él, ráadásul visszahúzódó természetű, ami megnehezíti a megfigyelést. A legtöbb információ a fajról néhány táplálkozási tanulmányból és múzeumi példánytól származik. Az afrikai aranymacskát általában ritkaságnak tekintik.

A faj a trópusi erdőkben honos, és az egész Egyenlítői Afrikában előfordul. Gambiából, Togóból vagy Beninből azonban nincsenek megerősített feljegyzések. Ez arra utal, hogy a populációk elkülönülnek Nyugat- és Közép-Afrika között.

Az afrikai aranymacska erdőfüggő faj. Elsősorban azokat az egyenlítői erdőket részesíti előnyben, ahol kevés az emberi zavarás. Ennek ellenére meglehetősen alkalmazkodóképesnek tűnik, és előfordul hegyvidéki, bambusz- és másodlagos erdőkben, valamint part menti erdőkben és erdős szavannákon is.

Az afrikai aranymacska jól alkalmazkodik a fenntartható módon kitermelt erdőkhöz, valószínűleg azért, mert a sűrű másodlagos aljnövényzetben sok a rágcsáló.

Az afrikai aranymacskát Ugandában 3600 méter magasságban észlelték.

Ökológia és viselkedés

Az afrikai aranymacska biológiája és társadalmi szerkezete nagyrészt ismeretlen, és a rendelkezésre álló információk csak néhány megfigyelésből származnak. Bár a faj már csaknem 200 éve ismert, az első vadon élő egyedet 2002-ben fényképezték le Gabonban. 2010 óta Gabonban és Ugandában több százszor örökítettek meg afrikai aranymacskákat kameracsapdákkal. Ezek a felvételek megerősítik, hogy a faj magányos.

Még nem vizsgálták, hogyan vadászik az afrikai aranymacska, de valószínűleg a legtöbb zsákmányt a földön ejti el.

Nagyon keveset tudunk a szaporodásáról is; az egyetlen adat egy 1970-es évekbeli fogságban élő pártól származik. Náluk összesen 4 alom született, almonként 2 cicával. A vemhesség 75 napig tartott.

Tápláléka

A Kongóban és a Közép-afrikai Köztársaságban végzett kutatások kimutatták, hogy az afrikai aranymacskák főként rágcsálókat (például mókusokat) és kis bóbitás antilopokat zsákmányolnak. Emellett madarakra, szirtiborzokra, denevérekre és főemlősökre (pl. kolobusz, cerkófmajom) is vadásznak.

Az elefántcsontparti Tai Nemzeti Parkban tobzoska maradványokat találtak az afrikai aranymacskák üregeiben.

Az afrikai aranymacskák időnként háziállatokat, például csirkéket, kecskéket és juhokat is elvisznek, de ez meglehetősen ritka.

Főbb veszélyek

Az erdőtől függő afrikai aranymacska számára a fő veszély az élőhelyek elvesztése és feldarabolódása az erdőirtás miatt. A faj már elvesztette korábbi ismert elterjedési területének mintegy 44%-át. Az infrastruktúra fejlesztése és az emberek számának növekedése komoly aggodalomra ad okot. Az elmúlt 15 évben rengeteg új út is épült az afrikai aranymacskák élőhelyén.

A bozóthúsvadászat egy másik nagy probléma, amely kétszeres veszélyt jelent a fajra.

Az afrikai aranymacska kereskedelmének hatása nem egyértelmű. Bár gyakran nem az aranymacska a célfaj, ha befogják, elfogyasztják, és a bundáját rituális célokra használják fel vagy adják el. Az afrikai aranymacska bőrének egyes részeire totemként tekintenek és varázsláshoz is használják, hogy sikeres legyen a vadászat.

Természetvédelmi státusza

Sebezhető.

Az afrikai aranymacska szerepel a CITES II. függelékében.

Elterjedési területének csak egy részén védett, vannak országok, ahol vadászható.