Már 2014-ben, amikor elkezdtünk a bengáli macskákkal foglalkozni, felfigyeltünk rá, hogy a franciaországi Griffes de Feu tenyészetben korai generációs, vad küllemű macskákat tenyésztenek. Azóta álmodoztunk róla, hogy egyszer, egy szép napon innen vásárolunk tenyészállatot.
Végre az álmunk valóra vált, és Nathalie Chiesa-nak köszönhetően hozzájutottunk Porto Rico-hoz, ehhez a gyönyörű vadmacskához!
Küllemével ellentétben Rico hihetetlenül kedves és bújós, sokkal jobban igényli a simogatást és a társaságunkat, mint a többi macskánk (kivéve Vixen…), de sokkal vadabbul is szeret minket. Pl. imádja, ha a hasát simogatjuk és viszonzásul tűhegyes karmait kiengedve, lágyan ráfog az alkarunkra, majd az átlagnál hosszabb szemfogaival gyengéden átharapja csuklónkat.
Fantasztikus „élmény” Rico által bepillantást nyerni az igazi vadmacskák természetébe.
Ez a kis tündérbogár az első perctől kezdve családunk kedvence lett!
A „Laika” szó szuahéli nyelven puha szőrzetet jelent. Nevét azért kapta, mert születése óta nagyon pihe-puha és ezért (is) rengeteget simogatjuk.
Élete első kiállításán döntöttünk úgy, hogy velünk marad, miután egész nap Dóri ölében feküdt és egy pillanatra sem volt hajlandó leválni róla.
Laika nagyon házias. Etetés után az összes macskatányért tisztára nyalja és mikor ezzel végzett, még el is kaparja őket. Rendszeresen őrjáratozik a konyhapulton, hátha valamit véletlenül elől hagyunk, de ennyi macska mellett – nagy bánatára – már egészen jól megtanultunk elpakolni magunk után.
Laikának már megvan a vőlegénye is, és reméljük, hogy hamarosan sok szép kiscicával fog megajándékozni minket!