Kodkod

Leopardus guigna (Kodkod vagy Guiña)

A kodkod a legkisebb macskaféle az amerikai kontinensen és egyúttal a világ egyik legkisebb macskája (1,5-3,0 kg).

Evolúciós szempontból a kodkodok közeli rokonságban állnak hat másik, a Leopardus nemzetséghez tartozó kismacskával, amelyek az ocelot családhoz tartoznak. A kodkod testvérfaja a Geoffroy-macska, amely az Andok-hegység keleti oldalán él. A kodkod két alfaját ismerik el:

A L. g. tigrillo Észak- és Közép-Chilében él, világosabb szőrzete és nagyobb termete van.

Az L. g. guigna Dél-Chilében és Délnyugat-Argentínában található meg, sötétebb és kisebb.

A kodkod hasonlít közeli rokonához, a Geoffroy-macskához, de kisebb a feje, farka vastagabb és dúsabb és valamivel kisebb az egész állat. A kodkod szőrzete barna, szürkésbarna vagy vörösesbarna, sok kis fekete folttal, és világos hasa is foltos. Arca jellegzetesen markáns: mindkét szeméből egy fekete vonal húzódik lefelé és függőlegesen felfelé. Fülei viszonylag kicsik, lekerekítettek, hátoldaluk fekete, középen fehér folttal. Egyes példányok torkán feltűnő sötét csíkok vannak. A kodkod farka fekete gyűrűs, és körülbelül a fej és test hosszának a fele. A hím kodkodok nagyobbak, mint a nőstények. A melanizmus bizonyos régiókban meglehetősen gyakori.

Elterjedés, élőhely

A kodkod az andesi hegyimacskával együtt a legveszélyeztetettebb macskafaj Dél-Amerikában, és az egyetlen ragadozó, amely a patagóniai andoki erdőkben honos. A kevés figyelem és a nagy sérülékenység miatt a faj kutatását előnyben részesítik Argentínában, de ennek ellenére kevés tanulmányt végeztek, és sok információ továbbra is bizonytalan ezzel az erdei macskával kapcsolatban.

A Chile középső részén található kodkodok északi elterjedési területét az ország teljes népességének több mint fele lakja, ami drámaian csökkenti a rendelkezésre álló élőhelyek számát. Délen állapota stabilabbnak tűnik, mivel azokon a területeken kevesebb ember és több védett terület van. Argentínában a kodkod kizárólag a Patagóniai Nemzeti Parkokban él, populációi alacsony sűrűségűek és valószínűleg helyenként ki fog halni.

A kodkod 2500 méteres magasságban található meg.

A növénytakaró fontos a kodkod számára, mivel jellemzően erős aljnövényzettel rendelkező erdőtípusokban fordul elő. Déli elterjedési területén erősen kötődik az Andok déli és tengerparti vonulatainak nedves, mérsékelt övi vegyes erdeihez. Argentína délnyugati részén az andoki patagóniai erdőben található meg.

Úgy tűnik, hogy a kodkodok viszonylag toleránsak a megváltozott élőhelyekkel szemben, és másodlagos erdőkben, fenyő- vagy eukaliptuszültetvényekben, félig nyílt élőhelyeken vagy mezőgazdasági területek közelében is előfordulnak. Viszont a kodkodok nem használnak olyan legeltetett legelőt, ahol az aljnövényzet alacsonyabb, mint 40 cm. Megfigyelték, hogy nyílt területeken csak 100 méteres távolságot tesznek meg, hogy ismét számukra megfelelő élőhelyet érjenek el. Az ökológiai folyosók nagyon fontosak a faj számára a nagyobb területek összekapcsolásához.

Ökológia és viselkedés

A kodkod aktív lehet éjjel-nappal. A melanisztikus példányok éjszaka aktívabbak, mint a foltosak. A kodkod jól mászik, fenyegetettség esetén a fák közé menekül, és szívesen bújik meg a fák között, amikor alszik. Sűrű takarásban is pihen a vízi utak közelében, valamint a bozótban. Főleg a földön vadászik.

A hímek territóriuma gyakran nagyobb, mint a nőstényeké.

A vemhességi időszak körülbelül 72-78 napig tart.

Tápláléka

A kodkod főleg kisemlősöket, például rágcsálókat, erszényes állatokat (egéroposszum, törpeoposszum) és nyúlféléket (üregi nyulat) zsákmányol, de madarakat és gerincteleneket is elkap. Gyakran táplálkozik gyíkokkal, és időnként a dögre is rájár, és baromfit is zsákmányol.

Főbb veszélyek

A kodkodra az élőhelyek elvesztése és feldarabolódása jelenti a legnagyobb veszélyt, elsősorban a fakitermelés, a mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységek, az élőhelyek fenyőültetvényekké való átalakítása miatt. Korlátozott elterjedése miatt úgy vélik, hogy különösen érzékeny az élőhelyek elvesztésére és töredezettségére.

A múlt század eleje óta számos egzotikus vadfajt telepítettek Argentína Patagóniába. Ez a fauna a régió fontos gazdasági bevételeinek részévé vált. Következésképpen sok őshonos fajt semmilyen szempontból nem értékelnek.

A kodkodot ártalmas és értéktelen állatnak tekintik és minden évben megölnek több állatot is a baromfi pusztításának megtorlásaként, még Nemzeti Parkokon belül is (Argentína).

Vannak, akik tévesen úgy tekintik a kodkodot, mint egy „vámpírt”, amely kiszívja a zsákmánya vérét, anélkül, hogy megenné.

A kodkodokat is megölik a kutyák, és a közúti gázolások komoly problémát jelentenek a fajra nézve.

Egy tanulmány kimutatta a macska immunhiányos vírus (FIV) és a macska leukémia vírus (FeLV) pozitív eseteit kodkodokban, amelyeket valószínűleg házimacskák terjesztettek el. Nagy számban találtak szabadon tartott házimacskákat, amelyek területei átfedésben vannak a kodkodokkal, és többnyire nem kaptak vakcinát vagy parazitaellenes kezelést. Ezek az állatok veszélyt jelentenek a kodkodokra.

Természetvédelmi státusza

Sebezhető.

A kodkod szerepel a CITES II. függelékében.

Argentínában a Nemzeti Parkok Igazgatósága a kodkodot „különleges érték”-nek tekinti, és a kiemelten védendő fajok között szerepel.